Ön itt van: www.pergess.huPergető írások"GasztroÖRDÖG"

regisztráció

Versenynaptár

December 2018
H K Sz Cs P Szo V
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Hőtérkép

  • Tiszaroff 2013

    Varosikikoto 23.08.2013 12:01
    Ismét profi volt a szervezés, nagyon kitettek magukért a roffiak is! Köszönjük szépen!
     
  • Csónakos Páros Pergető Világbajnokság 2012

    Insulator 08.11.2012 05:43
    Na ez ismét egy jó beszámoló !! Még mindig GRAT a résztvevőknek. Sajna ez a pénztelen világ ezt hozza.
     
  • Pergető OB. V. forduló, Tiszafüred

    Insulator 30.10.2012 07:42
    Grat a helyezetteknek ! és valami hasonló beszámolót kellene írni minden versenyről :-)))

"GasztroÖRDÖG"

Olvasóink értékelése:  / 4
ElégtelenKitűnő 

GasztroÖRDÖG?

(Kormoránok kontra horgászok)

Phalacrocorax carbo ja01

Horgászok és természetvédők által sokat vitatott kérdésben szeretnék egy kis iránymutatást adni a kedves olvasónak. Bizony sokan „horgászok” érintettek vagyunk a hazai halfajok kulináris élvezetében, De ez így van rendjén! A legutóbb hozzájutottam a természetvédők által készített fényképekhez, melyek a kormoránok gyomortartalmának vizsgálatát (KULINÁRIS szokásait) elemezték.

2015 évi kormorán gyérítéskor készültek a felvételek a Tisza folyó Kiskörei erőmű alatti, úgymond alvízi szakaszán. Felkeltette az érdeklődésem védett madarunk életmódja, kicsit utánanéztem a tudomány világában, hogy mi az amiért mi horgászok a Kormoránnal az Ördögöt festjük a falra.

Phalacrocorax carbo ja01

Elterjedésük

A kormoránok minden kontinensen jelen vannak, kivéve az Antarktiszt. A legtöbb faj a trópusokon és a déli mérsékelt öveken él. Nem találhatóak meg Közép- és Észak-Ázsiában. Sok faj él Kanadában

Élőhelyük

Megtalálhatóak a tengereken, a partokon valamint a belföldi vizekben. Egyes fajok csak a belföldi vizeknél élnek, de mindegyik élőhelyük egyformán lakott a részükről. A belföldi vizek közzé tartoznak a folyók, tavak, főleg halastavak.

 

Életmódjuk

Ellentétben más vízimadarakkal nem a vízen, hanem a szárazföldön pihennek. Ilyenkor magasabb helyeket, például sziklákat vagy ágakat keresnek. Mikor elhagyják a vizet és kirepülnek a szárazföldre, megrázzák a tollaikat, és szárnyaikat kinyitják, hogy tollazatuk gyorsabban száradjon. Táplálékuknak a fő képviselője a hal, de egyes fajok táplálkoznak még más vízi állatokkal is, mint például csigákkal, kagylókkal és férgekkel, valamint néha hüllőkkel és kétéltűekkel. Táplálékuk 50%-át a halak teszik ki, leginkább az 5–25 centiméter hosszúak, (ez az ami nem igaz) ritkán akár 60 centiméteresek is.

kecsege

Vadászni zuhanással vagy egy kis ugrással szoktak és a zsákmányt felhozzák a felszínre. Általában magányosan vadásznak, de egyes fajok csoportokban is. Véleményem szerint ez sem igaz mivel:Télidőben a hazánkban honos fajok csoportosan keresik fel a vermelő helyeket.

Több tudományos irományt tanulmányozva, az „Ördögünk” táplálkozási szokása, ami engem igazán érdekelt. Igazi megnyugtató választ nem kaptam, mivel a napi halfogyasztás tekintetében a kutatók igen eltérő adatokkal szolgálnak: a napi 30-60dkg-tól egészen a napi 2-3kg-ig.

kecsege 2

Én úgy gondolom valahol az arany középúttal nem lövünk nagyon messzire, maradok a napi 1,5kg-nál. Ennek későbbiekben nagy jelentősége lesz. Az már évek óta tudott tény, hogy a fokozott védelme miatt hazánkban egyes területeken a túlszaporodása igen is nagy gondot okoz.

csuka

Nem ritkák a több száz egyedet számláló fészkelő, és telelő kolóniák hazánkban. Télidőben ezek a kolóniák fokozottan is koncentrálódnak egyes vízterületekhez, a következők miatt: tavak, állóvizek, kisebb vízhozamú folyóink befagynak, elrejtve a jégtakaró alatt a horgászok és a Kárókatonák számára értékes kulináris ínyencségeket.

csuka 2

És így a kör bezárult! A GASZTROÖRDÖGÖK csak a folyóvizekre koncentrálódnak. Végezzünk egy kis fejszámolást: mondjuk 100db madárkával. Ennyi naponta megkeresi a Tisza folyó bármelyik vermelő-haltartó helyét télen.

csuka sullo

Ha naponta a védett madárkánk csak 1,5kg halat fogyaszt akkor ez napi 150kg. Télen nem lövünk nagyon mellé ha úgy vesszük, hogy állóvizeink 40 napig jég alatt vannak, ezen idő alatt éri a legnagyobb terhelés a folyók halállományát. 40x150kg=6000kg hoppá! Ha hiszünk a tudománynak, (de ne higgyünk), 30dkg egyedekre visszavetítve 20,000db hal, megint hoppá!

hari

Ennyi kétnyaras nemes hal, főleg ragadozó mint a fényképek is bizonyítják, a világon sincsen. Na mert az „Ördögök” igen csak megválogatják a kulináris élvezeteket, nem illik a csőrükhöz a keszeg! Ezek a vermelő-haltartó helyek folyóinkon általában 5-10 folyam kilométerenként találhatóak. És a tél nem egész másfél hónapjáról beszélünk.

hari 2

Belesem merek gondolni, mi mennyiségű Kulináris élvezettől szabadítanak meg bennünket horgászokat, védett Gasztroördögeink? Tudok az általam ismert Tiszai árterületeken létező olyan kolóniákat is, ahol akár több ezres egyedszámmal élnek. Nem akarom tovább ragozni, vagy feszíteni a húrt, a fényképek a magukért beszélnek.

sullo

Ezek a védett madaraink, olyan károkat okoznak a hazai őshonos halállományunkban, amik felmérhetetlenek! Ha drasztikusan nem fogják csökkenteni Nagyjaink (természetvédőink felelősége óriási) egyedszámukat, akár ökológiai katasztrófához is vezethet egyes területeken. Mi ennek előjeleit már érezzük a Tiszán, de ezt talán egy másik misében.

sullok

A végére azért csak kikívánkozik belőlem egy gondolat: a Duvad esete, alias RÓKA. A vadászok a természetvédőkkel karöltve ritkítják az állományát, hogy a nemesebb vadakban (kulinárisan nagyobb élvezeteket nyújtó egyedekben: pl. fácán, fogoly, nyúl stb.) ne tegyenek kárt. A kormoránnál miért nem lehet ezt a szabályozási, fajfentartási rendszert bevezetni? Remélem mindenki ki elolvassa ezt a írást a számításokat tovább folytatja, és rádöbben, mit várjunk mi horgászok a jövőtől?