Ön itt van: www.pergess.huPergető írásokSzez-ON kezdet

regisztráció

Versenynaptár

Július 2019
H K Sz Cs P Szo V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31

Hőtérkép

  • Tiszaroff 2013

    Varosikikoto 23.08.2013 12:01
    Ismét profi volt a szervezés, nagyon kitettek magukért a roffiak is! Köszönjük szépen!
     
  • Csónakos Páros Pergető Világbajnokság 2012

    Insulator 08.11.2012 05:43
    Na ez ismét egy jó beszámoló !! Még mindig GRAT a résztvevőknek. Sajna ez a pénztelen világ ezt hozza.
     
  • Pergető OB. V. forduló, Tiszafüred

    Insulator 30.10.2012 07:42
    Grat a helyezetteknek ! és valami hasonló beszámolót kellene írni minden versenyről :-)))

Szez-ON kezdet

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

Szez-ON kezdet

 

1  (6)

 

Az idei , 2019-es horgász év , nem a tél végi süllő keresgéléssel kezdődött. Nem érkeztek jó hírek a szeretett folyómról. És megvallom , a csónakban való fagyoskodást sem kedvelem. Így a január , február , barangolós parti pecákkal telt. Sügér és csuka vadászat plasztik csalik hadával. Tudatosan vagy csak véletlen , a fél napos pecerészéseim a Tarnára és Zagyvára koncentráltam.

Szerencsére vagy sajnos. Az idei év február második fele már igen enyhének és csapadék szegénynek bizonyult. A kora délutáni órákban már megláthattam az első kirajzó bogarakat. Ami ösztönösen a szeretett domolykóim becserkészése irányába terelte gondolataim. Utólagosan , az eddigi legjobb tavaszi domolykós szezont éltem át. Nos lássuk a történteket:

1  (1)

Kipattant a tavasz. A bogarak kiröppenésével , az addig UL gumis pecáimat , átváltottam a wobblerezésre. Amely meghozta az áttörést! Sikerült megfognom az év első „tavaszi” domolykóját. Egy kis duci , a folyócskához tekintve mélyen járó wobbler , egészen lassú bevontatása volt a nyerő. A rövid ca. 3 órás napsütéses , meleg napszak gyorsan elröppent. Még egy – két kapást tudtam kicsikarni , amik igen finomak voltak. De mondhatni : elkaptam a fonalat.

1  (2)

Csak tudatosan. A következő alkalommal már 50 - 50% ban tömtem meg csalistáskám, gumi – wobbler herkentyűkkel , a szivárvány minden színében. Az időjárás melegedő volt ismét , de szeles , felhős. Kicsit aggodalommal töltött el amikor sétáltam a folyóparton , a jónak vélt szakasz felé. A partoldalban ücsörögve fűztem a gyűrűk közé a vékony fonottat , nagy zászló 1,5 m fluoro előkével. Az apró fekete kapcsot a számban tartva. S közben fél szemmel a vízet figyeltem , amikor észrevettem a tolóhullámot. A kapcsot majd le nyeltem az izgalomtól. Egy alig felszín alatt járó , natúr bogár színű wobblert túrtam a dobozból. Gojko Mitic ként lopóztam a viszonylag hosszabb 40 – 50 m hosszú , egyenes , szélesebb szakasz irányába. Folyásnak felfelé dobtam , a vélt hal mögül. A harmadik üres behúzás után megpihentettem a helyett. Fürkésztem a „vadat”. Ismét megláttam a hullámot feljebb , majd csendben közelítettem. Egy pontos dobás után , sikerült a folyó közepéről megkezdeni a lassú bevontatást. Pár tekerés után , heves kapástól zizzent fel az orsó fékje , a bot derékre hajlott. S megkezdődött a harc a halért contra a horogtól való megszabadulásért. A domolykó ösztön szerűen bújt a part széli , még zsenge növényzet alá. Egyik oldalról a másikra, nem győztem a bottal terelgetni , miközben loptam a távolságot. Nagy adag „salátával” sikerült megmeríteni a halat. Jól jött a hosszú nyelű merítő , egy lepkéző hálóval bajban lettem volna. A hármas horog egyik ága fogta csak vékonyan a halat. A 0,16mm fluoro előkét 0,20mm-re cseréltem elővigyázatosságból. Aznap délután még sikerült hasonló duci , 30 – 44 mm méretű wobblerekkel 5 szebb halat becsapni. És ca. 3 db megakasztott hal lépett le , a partszéli növényzetbe bújás miatt. A konklúzió: A felszerelés: a bot egy lágyabb UL – Light dobósúlyú , B akciós bot, de gyors bot , főzsinór mindegy. A fluoro előkét ne gyengítsük el nagyon a parti növényzet miatt , én a 0,20 mm-t optimálisnak találtam.

1  (3)

„Gerjedj rá Mich !!!” Már a március közepét írtuk. A folyócska nem áradt be, tartós alacsony vízszinttel stagnált. Az állandó napi hőmérséklet +8 C felett , szikrázó napsütés. A vasárnapi ebéd után már robogtam is a partra. GoPro fejkamerával felvértezve , pót aksival a tutti felvételek reményében. De a várva várt csoda elmaradt Már du. 3 óra is elmúlt , amikor még csak egy rontott kapást írhattam a nap kontójára. Pedig komoly területet bejártam, és sok mindent meghúztam nekik. Leültem és járt az agyam , miközben energiaszeletem majszoltam. Eltűntek? Elvitték őket? Vagy csak nem eszik rendesen? Előttem a növénymező árnyékos szélében egy 40cm feletti vaskos árny úszott el eközben. Nem , itt vannak! Csak túl világos van , és a szél sem fodrozza a felszínt mint a múltkor. Nagyobb nyelvű , fenék közelben járó wobbler került a kapocsba. Próbáltam nagyobb távolságokról horgászni a mélyebb szakaszokon. A délutáni nap fénye már mélysárgába váltott , érezhető volt a változás. A GoPro aksik már feladták a napot. Lasssssú bevontatással , billegett a kiskatonám most folyással szemben , néhol beleérve az aljnövényzetbe. Az egyik ilyen kis szösszenetből hatalmas botrugdalózás kerekedett. Valaki komolyan beköszöntött! A korábbiakból okulva. A botot magasba tartva , gyorsan rohantam 3-4 lépést a hal irányába , amit a parti növényzet engedett. Ekkora Ő már egy zsenge vízinövény alatt bújt meg a túl oldalon. De éreztem a hal súlyát , meg volt még. Bot spiccét víz főlé tolva , lassú húzásra kibújt , s sikerült a távolságból is lopni. Csak ki ne akadjon a kicsi horog a puha szájból , csak ne. Nem erőltettem , de a dodó ismét bújócskázott. Az előbbi trükköt még egyszer megjátszottam , most csak feszesen tartottam az ívbe hajlott botot. Újra elő jött , s ekkor már , előttem fúrta bele magát a növénybe. Amit a merítő segítségével halastól megkanalaztam , majd partra vonszoltam. Térdre rogyva hámoztam ki a merítőből a zöldéget az aranyló testről. Amit rejtett , az inkább hasonlított egy kis amurra. Ca. 50 cm-es domolykó , vöröslő úszókkal , alig markolható vaskos törzs , a kisebb példányokhoz nem hasonlítható eltorzult fejjel. Utoljára Dunakilitiben fogtam ilyen ÁLLATOT. A továbbiakban , az alacsonyan járó napnak köszönhetően csökkent tovább a fényerő. Így a wobblerek színét is kezdtem csillogóbbra , élénkebbre cserélni. Lehet ezeknek is köszönhetően , fokozódtak a kapások. Sikerült még pár +40 cm példányt megcsípni egészen sötétedésig. Eredménnyel , élményekkel , új tapasztalatokkal teli napot tudhattam magam mögött. A GoPro-nak meg a ……..

 

1  (4)

 

               

      

                A változás állandó csak. A stagnáló meleg , aszályos időnek köszönhetően, a játszóterem vízszintje komoly apadásnak indult. A melegedő víz színe is kezdett opálosabbra váltani , de még mindig akváriumban horgásztam. Illetve TUNK. Aznapi túrámra meginvitáltam horgászcimborám is. Tudatosan a kora délutánból indítottuk a portyát. Kihasználva „ négy „ kezem , 2 típusú felszereléssel dolgoztunk. Ő korábbi felszerelésemhez (UL-Light) hasonló szettel indult neki. Én pedig egy finom UL szettel piszkálódtam. A jóslatom beigazolódni kezdett. A fénynek , alacsony vízszintnek köszönhetően. Csak a finomabb cájggal , apró 2,5 cm csalival tudtunk egy kisebb dodóig és kapásig eljutni. Cimborámban próbáltam a lelket tartani. Nyugi , még kicsit lejjebb megy a nap…, meg h tutti jó helyen vagyunk…. Nagy szakaszon elsétáltunk a kiinduló ponttól. A visszaforduláson társalogtunk. Rávettem , hogy sétáljon még feljebb , egy jó szakaszhoz. Elmélyedve vezetgettem apró csalim , amikor távoli füttyögés billentett ki. A kollega magasba tartott bottal terelgetett valakit. Gyorsan segítségére siettem a hosszú nyelű merítővel. Ami ismét nagy segítség volt a bozótharcos domolykóval szemben. Őszinte leszek. Boldogabb voltam , mint ha én fogtam volna a halat. Gyors foto , hal vissza , és nem volt kérdés. Maradunk! Felpörögve kereste az új leállót , és már dobta is az újat.   ELKAPTA A FONALAT!!! Nyugtáztam , miközben távolodtam tőle. Sikerült még szép kis amúrt fognia. Talán a nagyobb csaliknak köszönhetően? Én kitartottam az apróságok mellett , de nem adták a halat. A napkorong kezdett alacsonyan járni , közben mi is visszasétáltunk az autónkhoz. Elbúcsúztunk , neki indulnia kellett. Így magam maradtam a fényváltásra. DE Változtatnom kell! Dobozomban a cájghoz passzoló csalikat vizslattam , s egy 35 mm crankre esett a választásom. Ez még egészségesen húzható UL-el. Kicsit natúr fehér , de vannak benne pink és fekete pöttyök. Meg kell ennie! Egy jobbnak ígérkező lassabb szakasz tetejébe plottyant is a csali , folyásnak felfelé. Ez így húzásra kevésbé terheli a botot is. Megindítottam a szokásos lassú bevontatást. Egy kisebb szűkület dobta meg a vizet , melyben felgyorsult a csali. Amelyből kiérve elmarta a várva várt hal. A finom bottal élmény volt a fárasztás. Bár tudat alatt tartottam , a 0,06 nano és 14-es fluorral történő bozótharctól. Szerencsére ez most elmaradt. Gyors foto a hallal és vissza a vízbe. Mert már nem volt sok időm az „arany órából”. Sikerült még egyet megcsípnem , és elment egy komoly jószág a kapás pillanatában. A konklúzió: nem minden esetben célra vezető a finom cájg. Valószínűleg a csali méretéhez gyengécske volt a bot a kapás pillanatában. Haza felé kicsit Jin – Jang érzések keveredtek bennem , a kérdések sokaságával. Amiket remélem következő alkalommal megfejtek. Ez , ami engem igazán motivál a horgászatban.

 

1  (5)

 

Útonállók. A következő alkalom hamar eljött. Ismét a jól bevált UL-Light botocskát markoltam a folyóparton. A vészjósló alacsony vízszintet meglátva , nem voltam boldog. DE! Legalább az idő szép , és egy új ismeretlen szakaszon kezdtem a domolykók felkutatását. Kora délutántól nagy szakaszt pecáztam le , viszonylag gyorsan a jól bevált csalikkal. Azonban domolykók helyett , csak csukák próbálták meg lerágni a fluor végéről a csalimat. Sajnos a hetek múlásával már az áprilist karcoltuk. Így nagy valószínűséggel a csukák , nászuk befejeztével , próbálták minél hamarabb feltölteni magukat. De most , ez nem az a peca! Ezért átautóztam a szokott szakaszra. Útközben a megszokottnál több sporthorgásszal és konyhahorgásszal találkoztam. Ebből is látszott , nem lesz könnyű dolgom ma. Az alacsony vízszint miatt , az eddig jól bevált csalik nagyon könnyen lekoccantak a fenéken. Egy kanyar külső ívét horgásztam folyásnak fölfelé. Koppanós kapás jelezte , újfajta vendégem van. A megszokott domolykós rugdalózástól eltérve , a jól ismert süllős botbólogatás következett. Egy szép , egészséges süllőcske csavarta le a wobblert. Épségben útjára engedtem. S messzebbre sétáltam a helytől , hogy véletlen se akadjak újabb süllőbe. Még egy hónap kíméleti időt megérdemelnek , nem zargatom őket. A nap kezdett hanyatlani , a fények , színek mélyebb tónust öltöttek. Éreztem , itt a megszokott kapások ideje. Így az eddigi nyugtalanságom csökkeni kezdett. Beállóból újabb beálló , dobásról dobás , csalik cseréje. Nem történt semmi! A peca végén köszönt csak be egy , az eddigi „megszokott” mérettől kisebb dodó. Kezemben tartva , elgondolkodva néztem. Mi lehet a baj? Mond meg nekem kis barátom. Láttam , a tenyerem élén haltej csordult. Meg volt a válasz! Megkezdődött az ívási időszakuk. Gyorsan visszacsúsztattam éltető közegébe , útnak eresztettem. Had végezze csodás genetikailag bekódolt dolgát. Szaporodjon , növekedjen , kedvenc halam , a DOMOLYKÓ állománya.

 

1  (6)

 

                Úgy gondolom eddigi legpazarabb , legszínesebb , leghosszabb domolykó szezonomat tudhatom. Minek köszönhető? Jó időben , jó helyen , jó szerkóval kaptam el a fonalat. A következő horgászatom már a csukák kergetésével fog telni. Aszem eljött az ideje leporolni a casting botot….