Street Fishing Világbajnokság 2022.

Hollandia: Zwolle

Balról-jobbra: Bosánszky Péter (szövetségi kapitány) Muth László, Fürtös Attila, Dávid Ferenc (másodkapitány), Oláh Péter, Szilágyi Zoltán, Antal Gábor, Gégény Viktor.

Magáról a szakágról nem igazán lehet mélyen visszatekintő bemutatkozást írnom, mivel ez volt az első Világbajnokság, amit a FIPSED kiírt. A magyar pergetőhorgászoknak újabb megmérettetésilehetősége nyílt meg nemzetközi szinten! Nálunk mindez még igen gyerekcipőben jár (versenyzési szinten a szakág), de a lehetőségeink a jövőt tekintve talán a legjobbak a többi pergető szakághoz viszonyítva! Városi urbanizált környezetben igen sok vizünk van, és tudjuk, hogy nagyon sokan pergetnek ezeken a vizeken. A szakági vezetésnek az lesz a továbbiakban a feladata, hogy összetudja fogni a városi parti pergetők ezen népes táborát. E kis kitérő után térjünk a lényegre, magára a világbajnokságra.

A rendező, Hollandia nem zárta le a versenypályát a verseny előtt, így mi a csapattal úgy terveztük, hogy közvetlenül a verseny előtt minél több időt szeretnénk edzéssel eltölteni a verseny helyszínén. Lehet egy kicsit túlzás, de közel egy héttel a verseny előtt kiérkeztünk a helyszínre.

Mi azt gondoltuk, hogy oda, de sajnos a szállásfoglalásba egy kis hiba csúszott és a verseny helyszínét adó Zwolle városától csaknem 100km-re sikerült szállást foglalni. Ez biztosan nem segítette a munkánkat, mivel naponta oda-vissza 2-3 órát autóztunk. Az elején még nagy volt a lelkesedés, nem akartunk ennek jelentőséget tulajdonítani, de ahogy haladtunk az idővel és közeledett a verseny, ez egyre nagyobb problémát jelentett.

A hivatalos edzések beindulásátólaz utazást már csak három autóval tudtuk megoldani, ez napi plusz 600km volt! Na de ne keseregjek, végül megoldottuk! Az első edzésnapra (10.06. csütörtök: ez nem a hivatalos edzés, csak mi edzettünk), minden versenyző el akarta hozni a komplett versenykészletét, 10-20kg-os pakkokkal gyalogoltunk a pályán. Mivel először horgásztunk ilyen környezetben, szükség is volt rá. Az első infókat térképről kapta a csapat, melyen egy érdekes csillag alakzat rajzolódott ki sok híddal, középen egy összekötő fő ággal.

Kékkel jelölt az I. szektor, sárgával jelölt a II. szektor

Még a kiutazásunk előtt sikerült értékes információkatbegyűjtenünk a versenypályáról, mivel a Hollandiában élő Bodoki Zoltán barátunk vállalta a helyszín előzetes bejárását.Itt köszönném meg Zolinak az áldozatos munkáját és önzetlen segítségét! Nemcsak előzetesen bejárta a pályát és látott el bennünket használható infókkal (pl.: jig fej méretek, csali típusok, horgász technikák stb.) hanem, közel négy napig istápolta a csapatot a helyszínen. NAGY-NAGY KÖSZÖNET ZOLI! Nélküled igen kaotikus lett volna a felkészülésünk! Mivel több napon át volt módunk horgászni a helyszínen, nem tudom egy ilyen „rövid” beszámolóban részletesen leírni az eseményeket, így megpróbálom a leszűrt következtetéseket megosztani veletek.  A felkészülésünk a verseny jegyében zajlott az első pillanattól kezdve.

A csapatot két részre osztottuk, a szektorokat I-II. szektor szerint, és így horgásztunk. Mivel a pálya egy nap alatt nem volt bejárható (8-10 óra horgászattal sem) mindenkinek sikerült a napi 15-20km gyaloglás, amit a vége felé már észre sem vettünk. Az első napon a versenyben megfogható halak közül majdnem mindent sikerült megfognunk, vagy legalábbis kapásig eljutni. A bajnokságon a következő halfajok számítottak bele az értékelésbe: 5db sügér, 3db süllő, 2db csuka és 3db egyéb (ide tartozott a balin, veresszárnyú, géb) Az első nap tapasztalata alapján legbiztosabban megfogható hal a sügér volt.

Azokat a helyeket, ahol igéretesebb volt az egyes fajok megfogása, felvezettük a versenytérképre. Ezt minden este frissítettük és átbeszéltük a másnapi feladatokat. Nagy előnyünk volt abban, hogy a már évek óta formálódó parti válogatottban(pisztrángos) a mostani keretbőltöbben részt vettek, az ott szerzett tapasztalatok alapján a csapatmunka zökkenőmentesen ment. A második napon már leszűkítettük a csalikészleteinket (a sok lomot a szálláson hagytuk) és egy mobilabb horgászatot terveztünk. Kis hátitáska vagy övtáska, két bot, na meg a kötelező gumírozott 5m-es szárral rendelkező merítő!

Kép: szállás

 A csapatok a második napon szektort cseréltek, az előző nap tapasztalatai alapján már egy kicsit fajspecifikusan horgásztak. Kerestük a biztos süllőspozíciókat, valamint a csukát, mivel az előző napon nem igazán sikerült belőlük fognunk. Csuka még a második napon sem nagyon mutatta magát, talán ha egyet sikerült fognunk. A harmadik napra már mind a két szektorban kialakult 5-6 spot,ami biztosan adott halat, csak még a méretek voltak nagyon kicsik. Sügérből nem értük el a 20cm feletti átlagot. Balinból 10-13centiseket sikerült fognunk, süllőből nem tudtuk megfogni a 3db-ot, és amit fogtunk az is csak 20-25cm. Elég nagy volt a bizonytalanság a méreteket illetően, tudtuk, hogy ezt növelni kell, abban mindenki egyet értett. Innentől fogva minden csapatban egy fő csak a csukára összpontosított, és az általa legjobban ismert technikát használta egész nap. A csuka esetében a negyedik napra kirajzolódott, hogy csak beeső hal. Vannak ugyan helyek, ahol biztosan előfordul, de a célzott horgászatuk nem volt eredményes. Bárhol lehetett akasztani egyet sügerezés közben, de szinte csak UL technikával. Fogtunk közel métereset is, voltak 70-80cm-esek is a horgon, de sajnos a többség ideje korán távozott!

A nagyobb víztesteken is (ahol több ág összetalálkozik) meglehetett fogni a csukát többnyire vízközt. A tökleveles részek nagyon ígéretesek voltak csukára, de ahogy teltek a napok egyre nehezebb volt rajtuk csukát fogni! A negyedik nap végére csatlakozott a csapathoz Bosánszky Péter és Gégény Viktor, akik a csónakos VB-ről, Csehországból érkeztek nyakukban egy csapat bronzéremmel! Ez igen! Fogadták is büszkén a gratulációinkat. A negyedik napon már több ország válogatottja is megérkezett a helyszínre, így volt módunk megfigyelni, hogy ők milyen módszereket alkalmaznak, de eléggé a sötétben tapogatóztak! Nagy csalikkal a csukát próbálták erőltetni, de mi már ezen túl voltunk, tudtuk, hogy nem működik! Az utolsó szabadedzés az ötödik napon, hétfőn volt. Itt már a csapat Viktorral együtt készült, és próbáltuk az eddigi tapasztalatokat, valamint helyeket megmutatni neki. Ők sem jöttek üres kézzel a csónakos VB-ről! Egy új sügerezési módszert sikerült elsajátítaniuk,ami ott nagyon eredményes volt (oldalelőkés, nem a csalit súlyozták, hanem hasonlóan a tapogató felszereléshez a súly az oldalelőkén volt, a csali pedig súly nélkül követi). Viktornak volt a feladata, hogy adaptálja a helyi körülményekre. Nem kis meglepetésre itt is működött, de ami a legmeglepőbb,hogy a süllők is igen-igen díjazták.

Ezen a napon még egyszer rápróbáltunk a tuti spotokra és működtek. A csuka még mindig csak beeső hal volt, igaz most már biztosan, a többi halfajt nagy biztonsággal meg tudtuk fogni! A keddi napon nem lehetett horgászni, eljött a megnyitó ideje! Nem csináltak nagy csinnadrattát, kis felvonulás a városban, és egy félórás megnyitó!

Szerda-csütörtök hivatalos edzésnap. Előző este Peti kihirdette a versenyzőkeretet, hogy az edzésen már e szerint horgásszon a válogatott.

1. csapat Gégény Viktor-Antal Gábor

1. csapat: Fürtös Attila-Szilágyi Zoltán

Tartalék: Muth László- Oláh Péter

Ők horgászhattak a pályán. Maradtunk a szektorok beosztása szerint és a második edzésen szektort cseréltek a csapataink, valamint a párokat is felcseréltük. Így több információt át tudtak adni egymásnak! Ezen a két napon már csak védett horoggal horgásztunk.  A biztos spot-okat jártuk körbe a szektorokban, és közben figyeltük az időt, hogy az egyes váltások mennyi időt vesznek el.

A versenyre kialakult egy menetrend a versenyzők számára, hogy mikor melyik spot-on mennyi időt tölthetnek el, és sorrendben hogyan kell lehorgászniuk őket. Az edzések végére kialakult taktika: a csukát még most is beeső halnak tekintettük, de nagyon kellett ahhoz, hogy dobogón végezzen a csapat. A többi halat nagybiztonsággal a feltérképezett helyeken meg tudjuk fogni. Az egyéb halak közül a balin és a géb jöhetett számításba, de nem kell rá sok időt fordítani, mivel mind a két hal helyspecifikus volt. A gébet a megtalált helyeken 15 perc alatt meg lehetett fogni. A balin egy kicsit nehézkesebb volt, főleg a II. szektorban. A sügér megfogása nem okozott gondot, viszont a süllőre legalább egy órát kell szánni a csapatoknak, hogy biztosan meglegyen a 3db. A méretek növelésével csak akkor kell foglalkozni a versenyzőknek,ha minden fogható haluk megvan „full haus”!

1. versenynap:

Csukával kezdenek a csapataink azokon a helyeken, ahol nagy valószínűséggel foghatóak, erre legalább két órát szánnak a csapatok (a versenyidő 5 óra). Indokolta ezt az, hogy az edzéseken a csukáink inkább a délelőtti órákban jelentkeztek, valamint a sok versenyző jobban leüti a vizet. Mivel sügerezés közben jön a csuka, így nagy biztonsággal a sügeret is megfogják közben. Utána a süllő a proritás, és legvégén az egyéb hal.

Mind a két csapat így indult útnak a reggeli sorsolás után. Mivel a reggeli kapitányi értekezleten derült ki, hogy melyik csapat melyik pályán versenyez. A rajt az tömegrajt volt, versenyfutás a helyekért, a szó szoros értelmében! Mindkét csapatunknak sikerült az előre kívánt helyet elfoglalnia. Indult a verseny az idővel meg a halakkal. Sajnos a srácoknak nem sikerült a verseny első harmadában megfogni a csukát, így váltani kellett. A sügerek már megvoltak, így a süllőt erőltettük. Az I-es csapatnak ez elég gyorsan meg is lett. Maradt még bőven idejük az egyéb halra, a géb mellett döntöttek. Nagyot kellett váltani hozzá, mivel 1,5 km-re volt a gébes pálya. Váltás közben azért erőltették a csukát és a sügeret. A géb az 10 perc alatt meglett. Még közel egy óra maradt a sügerek méretének növelésére. Itt már nem kellett nagyot váltani, mert a gébes pálya mellett meg lehetett fogni a nagyobb sügereket is, meg akár a csuka is beeshetett! Be is esett! Antal G. akasztott egy igen komoly példányt, persze sügerező UL felszereléssel. A fárasztás is tökéletesre sikerült volna, ha nem vágja el valami a főzsinórt a töklevél között. Ami ott volt, azt nem lehet szavakban leírni, át kell érezni, mert ez egy versenyzőnek tragédia! De hamar feleszmélt a csapat és folytatta tovább a horgászatot.A sügerek méretét sikerült feltornászni 25cm közelébe. A szektorukban az előkelő III. helyet sikerült megszerezni. Csak két olyan csapat tudta őket megelőzni, akinek beesett 1-1db csuka! A II. csapatnak nagyon nem jött a süllő, nem tudták megfogni a 3db-ot. Az ő szektorukban 4 csapatnak is sikerült 1-1db csukát fogni,így ők osztozkodtak a dobogón. A II. csapat a 8. helyen végzett a szektorban.

1. versenynap:

Reggel már nem volt külön sorsolás a csapatok részére. A két versenyzőcsapat szektort váltott. A segítők viszont maradtak abban a szektorban,ahol az előző nap voltak, így nagyobb helyismerettel tudták segíteni a versenyzőket.A taktikánkon változtattunk az előző napi tapasztalatok alapján. Mind a két csapat a süllővel kezdett, utána a sügér, valamint az egyéb hal, és a csukát hagytuk a legvégére.  A verseny nagyon jól indult az I.-es csapatunknak, félóra alatt megfogták a 3db süllőt. A II.-es csapatnak több időt kellett erre fordítani, pozíciót is kellett váltania közben, de itt is meglett a 3db süllő. Közben a sügerek is meglettek süllőzés közben.Váltottunk az egyéb halra, mely megint 1,5km futás. Egyéb hal a szokásos 15 perc, és nekikezdtek a sügerek méretének a növeléséhez. Fürtös A-t egyből az elején megharapta egy csuka. Azonos helyen, mint ahol az előző napon Antal G-nak elment.

A verseny vége előtt két órával már mind a két csapatunknak megvolt a csukán kívül minden hala, csak a méretek növelésével kellett foglalkozni. A II-es csapat szépen tudta növelni a sügérméreteket, minden 20 cm alatti sügeret sikerült lecserélni. Az I-es csapatnak viszont nem ment a csere. A II-es csapatból Szilágyi Z. a verseny vége előtt egy félórával csukát akasztott. Mintha az élete múlt volna rajta, úgy koncentrált, olyan feszültség volt benne! Nagyon rövid fárasztás után sikerült megszákolnia. Talán nem illik itt leírni egy meglett férfiről, de elsírta magát. Még most is beleborzongok abba az érzésbe, amit ott én is átéltem. Ezzel meglett a szektorban a biztos dobogó!

A többi versenyidő az már nem is számított, felhőtlen öröm, ami átjárt bennünket. A II-es csapat a szektorában a II. helyet szerezte meg.  Sajnos az I-es csapat nem tudott érdemben méretet növelni a megfogott halakon, pedig ők is megfogtak a csukán kívül mindent. Ők a szektorukban a VII. helyen végeztek.

Összetettben a magyar válogatott a pontszerző V. helyen végzett a 10 nemzetet felsorakoztató világbajnokságon. Az általunk- magunknak- kitűzött célt a pontszerző hely megszerzését: teljesítettük! Úgy érzem, mindenkiben maradt egy kis hiányérzet! A dobogó tényleg centiméterekre volt tőlünk, 1db csukán múlott, ami meg is volt. Négy ponttal maradtunk le a dobogóról. Talán nem is igazságos, mivel rengeteg munkát, energiát belefektettünk. Az itt megszerzett tapasztalatokat egy későbbi válogatott feltudja használni, és úgy gondolom, a javára fogja fordítani!Biztos vagyok benne, hogy ebben a szakágban a Magyar válogatotthamarosan a dobogón fog állni! A csapat az edzésektől a verseny végéig nagyon együtt dolgozott, köszönet érte minden csapattagnak!

Köszönjük a segítőknek:

Bodoki Zolinak önzetlenségét, igazi csapattag volt!

A MOHOSZ-nak a támogatást!

A Horgász Egyesületek Heves Megyei Szövetségének az évek óta tartó támogatását!

A Hűtőépítő Kft-nek a gépjármű használatot!

És mindenkinek, aki szorított értünk, szurkolt nekünkNAGY-NAGY KÖSZÖNET!